XV. kerület múltja, történelme

A terület tágabb környezetében hat árpád-kori falu ismert, melyek a 13. századi tatár pusztítás után fokozatosan elnéptelenedtek. Közéjük tartozott Nyír, később Palota, amelynek temploma az 1735-ben felhúzott Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjaiban élt tovább. Palota első ismert birtokosa Lóránd ispán választott budai bíró volt. Családja a 15. századig birtokolta a falut, amely utánuk számos nemesi família tulajdonában megfordult, hogy végül a 19. században a Károlyi családhoz kerüljön. Gróf Károlyi István 1831-től a birtok egyes részeit pesti polgároknak adta bérbe, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfőzőket építettek. Itt alakult meg később Újpest. A később már Rákos-Palotának nevezett községet az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette, a sínek mindkét oldalán impozáns villák épültek.
Az 1890-es évektől kezdődően jelentős számú polgár és munkás költözött a településre, amelynek fejlődését elősegítette a MÁV Nyugati főműhelyének kitelepítése, 1905-ben. A helyi társadalomban fokozatosan kisebbségbe szorult a termelő őslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett megalakultak a beköltöző iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petőfi Asztaltársaság.
A falutól viszonylag távol eső községi földeket - Széchenyitelep néven - 1897-ben kezdték el parcellázni, ezekből jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. Szintén a század elején épült ki a MÁV-telep is. Pestújhely kiválása után tűzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amit 1923. június 20-án engedélyezett is a Belügyminisztérium. Végül 1950. január elsején mindkét községet - a környező huszonegy településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét.
A rákospalotai részen épült fel a 20. század közepén az óriás lakótelep, Újpalota, ahol fénykorában a mintegy tizenhatezer lakásban, hatvanezren éltek. Ez a szám később lecsökkent, ma az egész XV. kerület lakossága körülbelül nyolcvannégyezer fő. A kerület az autópályákkal való kapcsolata révén vonzóvá vált a kereskedelmi nagyberuházások számára. A számos idetelepült áruház, üzlet a "kereskedelem kerületévé" változtatta ezt a részt.