XVII. kerület múltja, történelme
A XVII. kerület elődtelepülései közül kettő, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr, századokra visszanyúló történelemmel büszkélkedhet. Mindkettő elődje a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedő út mellett létesült. A szájhagyomány szerint Rákoscsabát (eredetileg Csaba) a népvándorlást követően itt megforduló hunok nevezték el, vezérük, Attila király fia után. Ezt a feltételezést számos utca- és térnév is erősíti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven. A kerület határában feküdt a Rákos-mező, ahol a középkorban rendszeresen tartottak országgyűléseket, és nemesi tanácskozásokat.
Buda 1541-es elestével a terület teljes egészében török uralom alá került, Keresztúr és Csaba települések is csupán az 1686-os visszafoglalás után jutottak újra magyar fennhatóság alá. Utóbbiak a környéken folyó harcok következtében teljesen elnéptelenedtek, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága támogatta a Rákóczi-szabadságharcot is, maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban. A 18. század utolsó éveiben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. A 19. század végén jött létre a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést adott a nagyvárossá fejlődő Budapesttel.
A XVII. kerület 1950. január 1-jén jött létre Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget egyesülésével, amikor azokat Budapesthez csatolták. A városiasodás az 1970-es évek végén kezdődött, az addig falusias Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak. A Pesti út környékén és a városközpontban mintegy 7700 lakótelepi lakás épült a régi családi házak helyén, amivel jelentősen megnőtt a lakosság, és feltűnővé vált a jelentős infrastrukturális elmaradottság. Ezt a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni. Ma a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek.
Buda 1541-es elestével a terület teljes egészében török uralom alá került, Keresztúr és Csaba települések is csupán az 1686-os visszafoglalás után jutottak újra magyar fennhatóság alá. Utóbbiak a környéken folyó harcok következtében teljesen elnéptelenedtek, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága támogatta a Rákóczi-szabadságharcot is, maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban. A 18. század utolsó éveiben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. A 19. század végén jött létre a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést adott a nagyvárossá fejlődő Budapesttel.
A XVII. kerület 1950. január 1-jén jött létre Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget egyesülésével, amikor azokat Budapesthez csatolták. A városiasodás az 1970-es évek végén kezdődött, az addig falusias Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak. A Pesti út környékén és a városközpontban mintegy 7700 lakótelepi lakás épült a régi családi házak helyén, amivel jelentősen megnőtt a lakosság, és feltűnővé vált a jelentős infrastrukturális elmaradottság. Ezt a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni. Ma a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Budapest hőmérséklete: 5 °C
