XIX. kerület múltja, történelme
A kerület története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, jelentős leletei közt 4. századi szarmata sír, avar kori temető és Árpád-kori templomalapok is találhatóak. A török hódoltság korában a teljesen elnéptelenedett.
A mai Kispest és környéke a 18. század közepétől a 19. század közepéig a gödöllői Grassalkovich-uradalom Szentlőrinci majorsági központjának része volt. Utóbbit 1864-ben, dr. Sina Simon adta el egy brüsszeli banknak, amely hamarosan tovább értékesítette azt. Kispest község magva az az 1869-ben 811 házhelyre parcellázott terület volt, amely a mai Rákóczi utca, Üllői út, Jahn Ferenc utca és Ady Endre út között fekszik. A korábban Colonie Klein Pesth-nek nevezett település ? Vecséstől elválva - 1871. június 11-én bírót választott, és Kispest néven, ideiglenes szervezettel kisközség lett. Később, 1873-ban a szomszédos Törökfalva, majd Pestszenlőrinc csatlakozott hozzá, a következő évre nagyközséggé emelve azt.
A népesség a 19. század végén 1800 fő körül volt, a község akkori vezetői fejlesztésbe kezdtek. A fővárosi építkezések előrehaladásával téglagyár, majd a szállításhoz keskeny vágányú vasút jött létre. Az egyházi élet fellendítésében Ribényi Antal lelkipásztor játszott komoly szerepet, aki keresztre, harangra, majd pedig templomra gyűjtött a lakosság körében. 1892-ben Madarassy főjegyző elérte, hogy a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár fiókot állítson Kispesten, majd 1891-ben az immár hatezres népességű település telefon összeköttetést létesíthetett a fővárossal.
Pestszenlőrinc 1909-ben kivált Kispestből. Az 1908. évi XXIX. tc. szerint megkezdődhetett a kispesti munkás-és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül ? a területet az állam részére megszerző - dr. Wekerle Sándor miniszterelnökről és pénzügyminiszterről neveztek el. Kispestnek 1920-ban már közel 52 ezer lakosa volt, két év múlva város lett.
A 20. század elejének kulturális életéből kiemelkedik a munkásotthon átadása, ahol többek között József Attila és Szabó Ferenc tartott rendszeresen előadásokat. A városba számos író, költő, művész látogatott el, többen itt telepedtek le. Az 1921-ben alakult Kispest-pestszenlőrinci Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesülete évenként rendezett kiállítást. Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete a Kispesti Atlétikai Club /KAC/ volt. A lakáshelyzet javítására, korszerűsítésére 1949 és 1964 között épült az "Élmunkás" lakótelep.
Kispestet ? mint a főváros XIX. kerületét - 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. A hetvenes évek elején új központja az Üllői út két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után gyors és közvetlen kapcsolat jött létre a belvárossal. Ezért, és a település erre alkalmas jellege miatt is itt jelöltéki ki a dél-pesti városközpont helyét. Az 1990 utáni fejlesztéseknek köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100% és nagyon jó a telefon és a kábel TV ellátottság. A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt, ez alatt két modern bevásárlóközpont - Europark, Köki Terminál ? épült a kerületben.
A mai Kispest és környéke a 18. század közepétől a 19. század közepéig a gödöllői Grassalkovich-uradalom Szentlőrinci majorsági központjának része volt. Utóbbit 1864-ben, dr. Sina Simon adta el egy brüsszeli banknak, amely hamarosan tovább értékesítette azt. Kispest község magva az az 1869-ben 811 házhelyre parcellázott terület volt, amely a mai Rákóczi utca, Üllői út, Jahn Ferenc utca és Ady Endre út között fekszik. A korábban Colonie Klein Pesth-nek nevezett település ? Vecséstől elválva - 1871. június 11-én bírót választott, és Kispest néven, ideiglenes szervezettel kisközség lett. Később, 1873-ban a szomszédos Törökfalva, majd Pestszenlőrinc csatlakozott hozzá, a következő évre nagyközséggé emelve azt.
A népesség a 19. század végén 1800 fő körül volt, a község akkori vezetői fejlesztésbe kezdtek. A fővárosi építkezések előrehaladásával téglagyár, majd a szállításhoz keskeny vágányú vasút jött létre. Az egyházi élet fellendítésében Ribényi Antal lelkipásztor játszott komoly szerepet, aki keresztre, harangra, majd pedig templomra gyűjtött a lakosság körében. 1892-ben Madarassy főjegyző elérte, hogy a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár fiókot állítson Kispesten, majd 1891-ben az immár hatezres népességű település telefon összeköttetést létesíthetett a fővárossal.
Pestszenlőrinc 1909-ben kivált Kispestből. Az 1908. évi XXIX. tc. szerint megkezdődhetett a kispesti munkás-és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül ? a területet az állam részére megszerző - dr. Wekerle Sándor miniszterelnökről és pénzügyminiszterről neveztek el. Kispestnek 1920-ban már közel 52 ezer lakosa volt, két év múlva város lett.
A 20. század elejének kulturális életéből kiemelkedik a munkásotthon átadása, ahol többek között József Attila és Szabó Ferenc tartott rendszeresen előadásokat. A városba számos író, költő, művész látogatott el, többen itt telepedtek le. Az 1921-ben alakult Kispest-pestszenlőrinci Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesülete évenként rendezett kiállítást. Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete a Kispesti Atlétikai Club /KAC/ volt. A lakáshelyzet javítására, korszerűsítésére 1949 és 1964 között épült az "Élmunkás" lakótelep.
Kispestet ? mint a főváros XIX. kerületét - 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. A hetvenes évek elején új központja az Üllői út két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után gyors és közvetlen kapcsolat jött létre a belvárossal. Ezért, és a település erre alkalmas jellege miatt is itt jelöltéki ki a dél-pesti városközpont helyét. Az 1990 utáni fejlesztéseknek köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100% és nagyon jó a telefon és a kábel TV ellátottság. A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt, ez alatt két modern bevásárlóközpont - Europark, Köki Terminál ? épült a kerületben.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Budapest hőmérséklete: 3 °C
