I. kerület nevezetességei, látnivalói

Clark Ádám tér

Itt található az 1975-ben felállított ?O" kilométerkő, Borsos Miklós alkotása. Innen közlekedik a Budavári Sikló, amely a világon másodikként indult útjára 1870. március 2-án, Széchenyi Ödön jóvoltából, Juraszek Ödön tervei alapján.

Budai Vigadó

Helyén korábban fegyverraktár állt. Az épület 1898-1900 között született, Arkay Aladár és Kallina Mór tervei alapján, eklektikus stílusban. Belsejét meghatározza az impozáns előtér, az oszlopos, széles márványlépcső, a díszes előcsarnok és a 306 férőhelyes színházterem, ahol ma is tartanak előadásokat.

Batthyány tér

Itt található a főváros egyik legszebb barokk temploma, a Felső-vízivárosi Szent Anna templom, a műemlék Fehérkereszt vendégfogadó, az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom és a Szent Ferenc Sebei római katolikus templom.

Budavári Palota

Megismerésére és feltárására a második világháborúban lebombázott és elpusztult, korábbi neobarokk királyi palota helyreállítását megelőzően került sor, 1948 és 1963 között. Ekkor kerültek napvilágra a középkori királyi székhely föld alá temetett részletei, például a kápolna és a lovagterem is. A föld számos művészeti alkotást is rejtett, így váltak ismertté 1974-ben a világhírűvé vált gótikus szobrok is. Az újkori palota rekonstrukciója csak 1959-ben indult meg ténylegesen. A középkori erődrendszer helyreállításával párhuzamosan, a déli szárnyban alakították ki a Budapesti Történeti Múzeumot, amely magába foglalja a középkori épületrészeket is. A többi újkori épületszárnyba a Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár került.

Mátyás-kút

A Várpalota Hunyadi udvarát díszíti Stróbl Alajos szobrász alkotása: Hunyadi Mátyás kútja. Építésze Hauszmann Alajos volt, felállítására 1904-ben került sor. Központi figurája a vadászó Mátyás, akit számos más alak vesz körül, például az őz mellett ülő Szép Ilonka, és a sólyommal látható Galeotto Marzio.

Krisztinavárosi templom

A copf stílusú épület az 1700-as évek végén jött létre, homlokzatát az 1800-as években eklektikus stílusúvá alakították át. Nevezetessége, hogy itt tartotta esküvőjét gróf Széchenyi István, illetve Semmelweis Ignác is.

Vérmező

Itt végezték ki 1795. május 20-án a Martinovics-féle összeesküvés vezetőit. Emléküket a ?Magyar jakobinusok emlékköve" őrzi.

Rácfürdő

Nyolcszögletű kupolacsarnokát a törökök építették a 16. században. Romantikus medencéit Ybl Miklós tervezte, 1864-1870 között. Több mint négyszáz évig fogadta a vendégeket, a közelmúltban zárt be. Felújítása 2005-ben kezdődött.

Erzsébet királyné szobra

Zala György alkotását eredetileg 1932-ben, az Erzsébet híd pesti hídfője közelében állították fel. Ma a budai hídfőnél látható.

Citadella

A gellérthegyi citadellát Haynau építtette 1851-ben, a lázadó magyarok megfékezésére. A kiegyezés után erőd-jellege fokozatosan megszűnt, mely hozzájárult a hegy lankáinak beépüléséhez. A mesterséges vízesés fölött 1904-ben állították fel a Szent Gellért-szobrot, Jankovich György alkotását.