XX. kerület múltja, történelme

A Soroksárhoz tartozó Gubacs-puszta parcellázásának eredményeképp, a 19. század második felében két telep jött létre. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva, a másik Kossuth Lajos után a Kossuthfalva nevet kapta. E kettő 1897-ben, egyesülve szakadt el Soroksártól, létrehozva Erzsébetfalva nagyközséget. (A település a Tanácsköztársaság idején átmenetileg a Leninváros nevet viselte.) Népessége ezután rohamosan növekedett, 1941-ben már a 76 ezer főt is meghaladta.
A gyorsan fejlődő Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet, majd 1932-től Pestszenterzsébet lett. Utóbbi változás oka a kor ideológiája volt, amiből kiindulva az Erzsébet nevet az Árpád-házi szentre vonatkoztatták, aki éppen hétszáz évvel azelőtt hunyt el.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől Budapest része lett, és sorsa 1994-ig ismét Soroksárral kötötte össze, hiszen együtt alkották a főváros XX. kerületét. Az 1950 és 1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, ami máig megmaradt. Központjában 1976 és 1983 között lakótelep épült fel, a Topánka utcát pedig kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos forgalma jelentősen csökkent. Ezt kihasználva belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát hoztak létre, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek.
Miután lakói 1992-ben népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben Soroksár önállósodva Budapest XXIII. kerülete lett, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.