XXIII. kerület nevezetességei, látnivalói
Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós alsónémedi plébános, kecskeméti kerületi főesperes, majd 1759 és 1961 között épült fel, homlokzatán Páduai Szent Antal és Szent József szobraival. A környéket 1781 és 1872 között több alkalommal súlyos tűzvész pusztította, a templomban az 1848-as okozta a legkomolyabb károkat. Ezután új toronyra volt szükség, amelyre 1883. július 22-én helyezték fel a keresztet. Az eredeti berendezésből, valószínűleg csak a gazdagon díszített, copf stílusú keresztelő kút, a szószék, két barokk szobor és egy gyóntatószék maradt meg.
Szent István Király Plébániatemplom
Maga a templom új ? építése 2000-ben kezdődött - de a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely Magyarországon. Felszentelésére 2002. októberében került sor, két év múlva helyezték el tornyán a Szűzanya hat és fél méteres aranyozott szobrát, a kopjafás keresztút pedig 2004-ben készült el a templom körül.
Első világháborús emlékmű - Hősök tere
Az első világháborúban elesett 267 soroksári tiszteletére állították az emlékművet, 1927. október 30-án, a régi piactéren. Talapzatán a következő felirat áll az elesettek névsorával: ?Soroksár község polgárai 200 éves itt élésük, s a magyar nemzettel való tökéletes egybeforrásuk örök jeleként hős fiaiknak, akik a dicsőség mezején a magyar hazáért áldozták életüket?.
Táncsics Mihály Művelődési Ház
Itt elsősorban a kerületre jellemző kulturális tevékenység folyik, például a Német Nemzetiségi Klub, és több amatőr kórus. Emellett segítik minden olyan amatőr és profi csoport munkáját és bemutatkozását, mely Soroksár életét színesítheti.
Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény
A Mezőgazdasági Múzeumtól átvett Helytörténeti Gyűjteményben a soroksári régmúlt emlékei elevenednek meg, a település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyai által. Állandó kiállítás mutatja be Soroksár madárvilágát, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét is.