V. kerület nevezetességei, látnivalói

Parlament

Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés, és egyes intézményeinek székhelye. Az épületet Steindl Imre tervezte, aki 1882-ben nyerte meg az erre vonatkozó pályázatot. Külsejének stílusa az 1830-as évek Angliájában kibontakozó Gothic Revival (gótikus újjászületés) irányzatához kötődik. Steindl, e vonalat követve merész újításokat vitt végbe, például a gótikában jószerével ismeretlen formaelemet, kupolát helyezett monumentális alkotása középpontjába. Ugyanígy alkalmazta az épület belső tereinek szervezésekor is a reneszánsz és a barokk elveit. Munkájának köszönhetően az ország háza a historizáló eklektika egyik legsikerültebb darabja lett. Leglátványosabb belső részei közé tartozik a díszlépcső, a kupolacsarnok és a képviselőházi ülésterem.

Szent István Bazilika

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége, nem csupán a névadó iránti tisztelet és a történelmi múlt, hanem az épület műemléki és művészeti értéke miatt is. Létrehozása érdekében már az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette, ezután helyét Ybl Miklós vette át, aki a befejezésig folytatta. Az épületbelső és a képzőművészeti díszítés kialakítása előtt azonban ő is elhunyt, ezért utóbbiakat már Kauser József irányításával készítették el, 1905-re. A bazilika gazdag kincstárral is rendelkezik, kilátójából pedig csodálatos budapesti panoráma tárul a látogatók szeme elé.

Néprajzi Múzeum

A múzeumnak helyet adó Igazságügyi Palota tervezésére Hauszmann Alajos kapott megbízást 1891. november 7-én, aki műleírásában római stílusúnak nevezte az épületet. A palota a tervező egyik legkiválóbb munkája, amelybe a Néprajzi Múzeum számos költözködés után, 1975-től került. Az intézmény gazdag gyűjteményének része az 1991-ben megnyílt A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás, amely idővel komoly felújításon esett át, melynek során színesebbé, látványosabbá és a korszerű multimédia alkalmazásával informatívabbá tették. A magyar nyelvterület egészét bemutató tárlat 13 teremben tárja a látogatók elé a magyar parasztság tárgyi emlékeit, a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakig.

Magyar Nemzeti Bank

A Szabadság téri főépület, amely eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének székházaként létesült, Alpár Ignác építész műve. Monumentális, palotahomlokzattal, gazdag külső és belső díszítéssel rendelkezik. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék. Látogatóközpontja 2004. március 19-én nyitotta meg kapuit a pénz világa iránt érdeklődők előtt. A cél olyan tárlat létrehozása volt, amely a fizetőeszköz történetét, fejlődési állomásait, társadalmi szerepét és a Magyar Nemzeti Bank feladatait komplexen mutatja be, modern eszközökkel, közérthetően és interaktív módon.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó komolyzenei intézmény, kulturális és szórakoztató-központ. Mai épületének tervezésével Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni. Elkészülte után keleti elemekkel vegyített romantikus külsejével nagy feltűnést keltett, és rövidesen főváros egyik legfontosabb művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik, szobrainak többségét Alexy Károly készítette.