IX. kerület nevezetességei, látnivalói

Magyar Iparművészeti Múzeum

A londoni és bécsi társintézmények után, Rómer Flóris kezdeményezésére, Európában harmadikként hozták létre 1872-ben a budapesti múzeumot. A palota 1896-os avatásán I. Ferenc József is megjelent. A szecessziós stílusú épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, kupoláját és tetejét Zsolnay kerámia ékesíti. A kupola körül az iparművészet négy ágát jelképező figurák állnak. Az egyik alak női torzót tart a kezében (díszítő szobrászat), a mellette lévő kancsót (kerámia), a harmadik szoborserleget (ötvösség), az utolsó pedig egy orsót, amely a textilművészetet szimbolizálja. Az intézmény számos gyűjteménnyel rendelkezik.

Ferencvárosi plébániatemplom

A Bakáts téren található eklektikus, neoromán stílusú bazilikát Ybl Miklós építette 1867 és 1879 között, francia előképeket figyelembe véve. Főbejáratának orommezejét Feszler Leó Krisztus-domborműve díszíti. Simor János hercegprímás szentelte fel 1879. április 24-én, aki a főoltár építési költségeit is magára vállalta. A templomtérbe Thék Endre asztalos berendezési tárgyai, valamint Jungfer Gyula lakatos kovácsoltvas korlátjai és húsvétigyertya- tartója mellett, Lotz Károly tizenegy, és Than Mór tizennyolc freskója került.

Kálvin téri református templom

A templom klasszicista stílusban, 1816-tól 1830-ig épült Hild Vince tervei alapján. Érdekessége, hogy eredetileg két toronnyal tervezték, melyek két külön alapja ténylegesen el is készült, és ma ezek széleire támaszkodik az épület egyetlen tornya. Az oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokot az 1838-as árvíz utáni helyreállításokat követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei szerint építették fel az angol születésű Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta grófnő adományából.

Művészetek Palotája

A Művészetek Palotája (Müpa) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényekhez igazodó, többfunkciós kulturális létesítménye. Egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek.

Nemzeti Színház

A Művészetek Palotája mellett elhelyezkedő színház rekordidő - alig tizenöt hónap - alatt készült el, kapuit 2002. március 15-én nyitotta meg. Funkcionálisan három részre tagolódik. Központja a majdnem kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszi körül a közönségforgalmi tér, valamint a nagy színpadot -U- alakban szegélyező üzemi szárny. Az épületben három játszóhely található: a nagyszínpad 619, a Gobbi Hilda Színpad 160-200, a Kaszás Attila terem 80-100 néző fogadására alkalmas. Az épület külseje egy Dunán ringatózó hajó képzetét kelti. A teátrumot körülölelő kertben szoborpark kapott helyet, ahol a közelmúlt legendás színészeinek életnagyságú bronzmási láthatóak.

Központi Vásárcsarnok

Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása, melynek bejárati kőkapui neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes kerámiái fedik.

Ráday utca

A Kálvin teret és a Boráros teret összekötő utca nevét Ráday Gedeon (1713-1792) műgyűjtőről és költőről kapta. A 28-as számú házban található a Ráday Könyvtár, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, és itt van a Ráday Gyűjtemény is. Az utca ma főként hangulatos éttermeiről nevezetes.